Egészség és életmód
21
febr.

Szenvedélybetegségek

A szenvedélybetegségek (addiktológiai kórképek) fogalmába tartoznak azok a magatartászavarok, amelyek bizonyos kémiai anyagok rendszeres fogyasztását foglalják magukba..

A szertől függőség (dependencia) alakul ki abban az értelemben, hogy a személy nem tud lemondani e szerek használatáról, akkor is fogyasztja, ha a testi, pszichés, vagy szociális ártalmait érzékeli, és ha a szer fogyasztását környezete ellenzi vagy tiltja. Azonban ma már a szenvedélybetegségek nagy csoportját számos más tünetegyüttes is gazdagítja.

Hazánkban az alkoholfogyasztás, ezen belül az égetett szeszesitalok fogyasztása jelentette a legsúlyosabb problémát az elmúlt években. Igaz, ma már nem az első helyen állunk a világranglistán, de még mindig az "előkelő" harmadik-negyedik helyen tudhatjuk magunkat - állítja dr. Takách Gáspár, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet addiktológusa, osztályvezető főorvos.

Tíz kicsi indok

Az iszákosok és alkoholfüggők száma a felmérések szerint Magyarországon 600-800 ezer fő között van, s ennek a tizede sem kezelteti magát. Az 50 éves férfiak halálozási aránya 10 ezer lakosra vetítve nálunk a legmagasabb a környező országokhoz képest. A helytelen táplálkozás és életmód mellett a legfontosabb és legsúlyosabb rizikófaktort a szenvedélybetegségek jelentik. Elég, ha az alkoholizmus következtében kialakuló májcirózisra gondolunk, amely az egyik leggyakoribb halálok.

Az alkoholista személyiséget nehéz meghatározni, hiszen nemcsak az egyének, de körülményeik és az ivás okai is eltérnek egymástól, mégis sok a hasonlóság. Ma az alkoholisták személyiségében az átlagosnál többet tapasztalt tíz elem: a gyermeteg személyiség, primitív fokú szexuális szerveződés, függő élősdi személyiség, hiányzó vagy zavaros apaideál, nem megfelelő anya-gyermek kapcsolat, felhalmozódó személyiségkárosító tényezők, rossz frusztrációtűrés, súlyos önértékelési problémák, elmezavarra való hajlam, önpusztító beállítottság. Gyakran előfordulnak személyiségfejlődést károsító tényezők is az egyén gyermekkorából.

Dr. Takách Gáspár elmondta, hogy a női nemnél is emelkedőben van az alkoholfüggők száma. A nők általában zugivók, így ivási szokásaik természetrajza is más. Ma már intézetük alkoholbetegeinek fele nő. Ez az arány azonban annak is betudható, hogy a biológiai kezelés mellett lelki terápia is folyik, s mivel a szebbik nem képviselői gyakran érzelmi okokból isznak, ők jobban is igénylik a lelki kezelést.

Bűn és bűnhődés

A szenvedélybetegségek - alkoholizmus, drogozás - titka és felszámolásának lehetősége a családban keresendő. Fontos szerepe van a társas lélektani helyzeteknek, a szerepeknek, az életmódnak. Nemcsak biológiai függőségről van szó, hanem alkoholista játszmáról, "karrierről" is beszelhetünk, s kétségtelen, hogy mindig találunk olyan személyeket, akik jóakarattal telve megpróbálják megmenteni a beteget, eközben önmaguk is rengeteget szenvednek. Segítségük sokszor hiábavalónak, erőfeszítésük reménytelennek tűnik, egyszerűen azért, mert rosszul segítenek.

A játszma nem tudatos, a megmentő, az üldöző, a balek, a megfásult szerepek igen gyakoriak, s a családtagok révén a társadalomnak egyre szélesebb rétege betegszik meg. A hozzátartozók jobbára szorongó, depressziós állapotot produkálnak, s ők sem minden esetben kezeltetik magukat, hiszen a család "fekete báránya" mellett viszonylag egészségesnek érezhetik magukat. Így sokszor a beteg az egész család tüneteit magán hordozza.

A szenvedélybetegeknél az anyagtól való függőség, a szégyenérzet, a bűntudat, a kisebbrendűségi érzés mellett megfigyelhető a társfüggőség is. Ezért a betegek nagy része függőségi személyiségzavarban, viselkedészavarban is szenved. Minden embernek szüksége van legalább egy intim, felnőtt-felnőtt kapcsolatra. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy az alkoholista társak előbb-utóbb kifordulnak a házasságból, a párkapcsolatból, és sokszor visszakerülnek a gyermek szerepébe, az idős szülők mellé, vagy más kapcsolatokban kallódnak. Az integrálódásban a szűkebb, vagy a tágabb család tud a legtöbbet segíteni.

A játszmákból kikerülni iszonyúan nehéz, az autonómia erősítésével, a kisebbrendűségi szerepektől való megszabadulással spontánabb, intimebb lesz a kapcsolat, tudatosabbá válik az alkoholbeteg élete is. A társadalmi, életmódbeli rehabilitáció, valamint az egészséges szenvedélyek (egyebek mellett sport, közösségi programok) által a betegek olyan katartikus élményeket (pörgés, feldobottság, extázis) élnek át józanul, amelyet azelőtt csak az ital nyújtott. Természetesen túlzásba eshetnek így is, de ez közel sem olyan káros, mint az alkohol, s átmenetileg szükségük is van pozitív "pót"cselekvésekre.

Füstadó és anyagi javak

A dohányzás biológiai értelemben véve még károsabb az egyén és környezete egészségére nézve - a szociális kárt leszámítva - mint maga az italozás - erősítette meg Takách doktor. De talán mintha javulna a helyzet, most, hogy szigorodnak a rendelkezések, magasabb a jövedéki adó, drágul a cigaretta is, egyre többen próbálnak leszokni a dohányzásról, fordulnak segítségért szakemberhez.

A nikotintapaszok, tabletták, rágók ára mélyen alatta van az évek alatt elpöfékelt pénzösszegeknek. A nikotin és az alkohol ráadásul rituálisan és biológiailag is erősíti egymást, mindkettő feszültségoldó hatású, sok szempontból ugyanazon célból használják. Az erős dohányos alkoholizmusába is könnyebben visszaesik, ám a leszokással is sikeresebben megbirkózik, ha egyszerre hagy fel a káros szenvedélyekkel.

Fogyasztói társadalomban élünk, nemcsak az anyagi javakat fogyasztjuk, de a sikert, az elismerést is. A teljesítményorientált szemléletmód meghatározza az idő beosztását is, s a szellemi értékek egyre inkább háttérbe szorulnak a számokban mérhető teljesítménnyel szemben - figyelmeztet a főorvos. Az emberek a boldogságukat, saját önbizalmukat, önértékelésüket is munkájuk sikerén, illetve sikertelenségén mérik le. A munkamániások egyértelműen a fogyasztói társadalom csapdájában vergődnek.

Percnyi boldogság

A kóros játékszenvedély tágabb értelemben szintén az addiktológia tárgykörébe tartozik, mint kényszeresnek tekintett viselkedészavar. Mióta elterjedtek a játékautomaták, játéktermek ezrei csábítanak a pénzszórásra. A fiatal férfiak a legveszélyeztetettebbek, akik több millió forintot is elköltenek, mire szakemberhez fordulnak. A felnőtt világban, a kaszinókban pedig már több tízmilliós összegeket játszanak el a játékos kedvűek.

A tiltólistákon napjainkban is kb. 150-en szerepelnek azok, akik saját magukat tiltatják ki a szerencsebarlangokból. A videó, számítógép, internet robbanásszerű elterjedésével egyre többen függnek ezektől a technikai csodáktól. Társadalmi rétegtől, végzettségtől, korosztálytól függetlenül gyarapodik azoknak a száma, akiknek egészségük, egzisztenciájuk, teljesítményük, emberi kapcsolataik rovására megy ez az őrület. Az interneten köttetett kapcsolatokra jellemző, hogy sosem lehetnek olyan igazak, intimek, felelősségteljesek, mint a személyes emberi kontaktus.

A vásárlási mánia is komoly párkapcsolati konfliktusok forrása lehet, amelyben elsősorban a nők érintettek. A fogyasztói társadalom "átkaként" lépten-nyomon reklámok kínálják a cégek termékeit, hirdetések ömlenek ránk a médiából is. A vásárlási kényszerben szenvedő betegek komoly lelkiismeretfurdalással élnek, felszínesebben élik meg mindennapjaikat, egy idő után úgy érzik, hogy emberi kapcsolataik sem működnek.

Forrás: Sanitas

Kapcsolódó elemek

  • Az alkoholos zsírmáj tünetei

    Megbecsülni is nehéz, hányan küzdenek ma Magyarországon alkoholproblémákkal, pedig a rendszeres és nagy mértékű italozás bizonyítottan káros hatással van az egészségre. Az egyik leginkább érintett szerv e tekintetben egyértelműen a máj.

  • Dohányzás: miért hízunk leszokás után?

    Sokan azért sem teszik le a cigarettát, mert félnek, hogy elkerülhetetlenül felszednek néhány kilót. Valóban meghízik az, aki leszokik a dohányzásról? Mi ennek az oka és mit lehet tenni ellene?