Egészség és életmód
30
ápr.

Áttörés a stroke-terápiában: kétszer akkora a gyógyulás esélye

Betegek ezreit kímélhetik meg az életre szóló hátrányoktól. A stroke egyik leggyakoribb fajtájának a műtéti kezelésében történt áttörés. Egy glasgow-i kongresszuson a résztvevők többször is tapssal szakították meg - szokatlan ez a hasonló rendezvényeken - az új sebészeti eljárás kidolgozóit.

"Hogy hívják magát" - kérdezi a Pittsburgh-i Egyetemi Klinika Stroke Intézetének vezetője, Tudor Jovin a beteget. Az orvos kérdésére azonban a beteg nem tud válaszolni: éppen stroke-ot kapott, és egy hordágyon fekszik. Válaszolni akar, mozognak az ajkai és a keze is, de nem tud hangot kiadni. Pár órával később viszont ismét beszél Joseph Keteles - miután megoperálták a klinikán.

Három nap múlva már maga meséli: amikor az orvos megkérdezte, és válaszolni akart rá, akkor látta maga előtt a szavakat, de nem tudta kiejteni őket. Ekkor már szinte semmi sem emlékeztetett arra, hogy a férfi pár nappal azelőtt súlyos stroke-on esett át. Hogy az eset nem egyedi, azt két tudományos tanulmány is alátámasztja, amelyek a tekintélyes New England Journal of Medicine (NEJM) című szaklapban jelentek meg, és amelyeket ugyanezen a napon ismertettek egy glasgow-i stroke-konferencián.

A tanulmányokban ismertetett új műtéti eljárás áttörést hozhat az ischaemiás (iszkémiás) stroke kezelésében, s ez volt a konferencia meghatározó témája - mondta az egyik tanulmány társszerzője, Hans-Christoph Diener, az Esseni Egyetemi Klinika professzora. Diener a német Die Welt online kiadásának elmondta, hogy a közönség tapsolt az előadások közben is, ami egyáltalán nem szokásos az ilyen tudományos eseményeken.

A lelkesedésnek megvan az oka: három további tanulmánnyal együtt (amelyeket szintén a NEJM-ben publikáltak az elmúlt hónapokban) a mostani eredmények is jól mutatják, hogy a stroke-ot kapott betegek megkímélhetők a tartós egészségkárosodásoktól az új - endovaszkuláris (éren belüli) terápia - révén. Ezzel a stroke-terápia új szintre emelkedett Diener szerint, aki a Német Neurológiai Társaság szóvivője is egyben. "Forradalom küszöbén állunk, már ami az akut stroke-terápiát illeti" - ezt már Jovin állította, aki mindkét friss tanulmány elkészítésében közreműködött.

Nagyon fontos az új módszer

Az ischaemiás stroke-okban - amely a stroke-ok túlnyomó többségét, mintegy 80 százalékát teszi ki - a szöveti átáramlászavar, és következésképpen az oxigénhiány (ischaemia) leggyakoribb oka a vért szállító artériák elzáródása. Ha az artéria elzáródását a szívből vagy az ér egy korábbi, szívhez közelebb eső szakaszából származó vérrel sodródó részecske vagy törmelék zárja el, akkor embóliás stroke-ról beszélünk - írtuk meg korábban.

Embólus nagyon sokféle anyag lehet, például vérrög, koleszterol-kristályok, meszes-plakk darabjai. Amikor az artériát helyben képződő vérrög (trombus) szűkíti vagy zárja el, trombotikus stroke-ról beszélünk, melyet végleges szövetkárosodás (az idegsejtek pusztulása) esetén, agyi infarktusnak is nevezünk.

Az ischaemiás stroke következtében minden harmadik beteg tartós egészségkárosodást szenved, elsősorban az elhaló idegsejtek miatt. Ezek nagy része bénulást vagy beszédzavart jelent. Az ischaemiás stroke-ot eddig úgy kezelték többnyire, hogy az ereket elzáró rögöket igyekeztek feloldani, tehát elsősorban gyógyszeres kezelésről volt szó. Ám a nagyobb véredények elzáródásakor, amelyek nagyobb agyterületeket látnak el, hatékonyabbnak tűnik egy "stent retriever" bevetése. (A hálófonatra emlékeztető értágító ebből a stent. A retriever pedig az idegentest-fogót jelenti. A "stent retriever" így tulajdonképpen egy "sámfára", azaz a stentre szerelt "dugóhúzót" jelent, ha nagyon le akarnánk egyszerűsíteni az eljárást.)

Ennél a beavatkozásnál, amely körülbelül 30-45 percig tart, egy neuroradiológus "sámfaszerű" mikrokatétert juttat be az aortába (ez az emberi test legnagyobb verőere), innen próbálja elérni az elzáródott véredényt. Ezután átszúrja a vérrögöt, mindent monitoron ellenőrizve közben. Amikor visszahúzná a mikrokatétert, kinyitja a sztentet, azaz a hálófonat beakad a trombusba, a vérrögbe. Így aztán az orvos ki tudja húzni az érből az átszúrt és megfogott rögöt, sőt a katéteren át a testből is kiszedik azt - ahogyan ezt egy videón be is mutatják. (Cikk végén láthatja a videót.)

Ha minden jól sikerül, az agyszövet ismét megfelelő mennyiségű vért kap ezután. Persze mindez versenyfutás az idővel. Minél korábban visszaállítják a véráramlást az érintett szövetben, annál nagyobb az esély a kedvező kimenetelre, a gyógyulásra.

A hagyományos metódussal, azaz a vérrög-oldással kombinált új sebészeti eljárás az érintett betegek 60 százalékánál maradandó károsodás nélküli gyógyulást tett lehetővé 90 nap alatt. Ez a korábbi kezelések 35 százalékos rátájánál majdnem kétszer hatékonyabb módszert jelent. A mellékhatások előfordulása pedig nem volt magasabb a jelenlegi terápiához képest - állítják a tanulmányok szerzői.

Kapcsolódó elemek

  • Gyakori vizelés – okok és gyógymódok

    A gyakori vizelés (vagy polyuria), amikor gyakrabban érzünk vizelési ingert, mint normál esetben, nem csak kellemetlen lehet, hanem valamilyen lappangó betegség tüneteire is utalhat. A legtöbben beletörődnek ebbe az állapotba, mert nem gondolják, hogy komolyabb okok is lehetnek mögötte, mások pedig éppen azért nem fordulnak orvoshoz, mert félnek attól, hogy esetleg valami komolyabb betegség állhat a tünetek mögött.

  • Miért fontos magas vérnyomásnál a nyaki ultrahang?

    Fontos a hipertóniás betegek nyaki erek állapotát ellenőrizni, hiszen amennyiben érszűkület zárja el a véráramlás útját, úgy a probléma könnyen agyvérzést is eredményezhet.

  • Milyen a normális szívverés?

    Az egészséges élet alapfeltétele a normális szívverés. A kardiovaszkuláris megbetegedések világszinten a vezető halálozási okok között szerepelnek, évente 17,3 millió haláleset okozva, ez a szám pedig 2030-ra elérheti a 23 milliót.

  • A stroke 6 figyelmeztető jele

    A szélütést - gutaütést, agyvérzést, stroke-ot - már az ókori görögök is ismerték, Hippokratész volt az első, aki körülírta a betegség tüneteit, következményeit. A legtöbben, ha a stroke kifejezést hallják, elsősorban agyvérzésre gondolnak. Az esetek jelentős részében - 80%-ában - azonban agyi infarktusról van szó: ilyenkor az agyat ellátó ér vagy erek záródnak el.

  • A magnézium csökkenti a stroke esélyét

    Egy új, svéd kutatás szerint, a dohányzó férfiak mintegy 15 százalékkal csökkenthetik a stroke kialakulásának esélyét, ha magas magnéziumtartalmú ételeket fogyasztanak. A legszembetűnőbb hatást a 60 év alatti férfiaknál tapasztalták.